Akkor is, ha reménytelennek látszik...

Dog Quijote

Család, nemzet, emberiség

Semjén Zsolt: átgondolatlanság vagy elszólás?

2019. szeptember 11. - Dog Quijote

letoltes.jpgOlvasom, hogy a "miniszterelnök-helyettes úr" egy konferencián a szolidaritás és a tennivalók koncentrikus köreiről beszélt. Elsősorban a családért, aztán a nemzetért, végül az emberiségért kell felelősséget vállalnunk, mert -- őszerinte ez a világ rendje. Szép lózung, méltó egy olyan figurához, aki csak díszfunkciót tölt be egy hatalom- és pénzéhes vezér mellett, akinek súlytalan pártja csak azért kell a kormányzó erőknek, hogy önmagukat az ú.n. "keresztény értékek" képviselőinek mondva, kifejezetten keresztényietlen gondolkodásukat leplezzék, akinek legnagyobb teljesítménye az volt, hogy az újabb (csalárd) kétharmad után diadalittasan énekelte főnöke mellett a Himnuszt, mintha a legcsekélyebb érdeme is lett volna a részegítő diadalban.

S.Zs. idézett gondolata egyre kevésbé állja meg a helyét: ha a klímaváltozás, a túlnépesedés, a környezetrombolás, és ki tudja még mi minden nyomán az emberiség számára élhetetlenné válik a Föld, akkor senkit nem fog érdekelni a nemzet, és nem lesznek családok. Amikor a ház ég, a háziasszony legfőbb dolga nem az ezüst érkészlet fényesítgetése... Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy a család és a nemzet ne lenne fontos, de nem lehet ilyen sorrendet felállítani, nem mondhatjuk, hogy a környezeti vagy klimatikus problémákat, a milliárdnyi nyomorban élő ember gondjait, a fenyegető élelmiszer- és vízhiányt szépen, nyugodtan hátra soroljuk. Ha sorrendet kell felállítani, akkor éppen ezeknek kellene prioritást kapniuk, hogy még az unokáinknak is legyen teendőjük a családjukkal és a nemzetükkel kapcsolatban.

S.Zs. egyébként egy vagy két nappal a fentebb idézett kijelentése után kedvenc foglalatosságával kapcsolatban is megmondta a tutit: "a szabályos vadászat nem veszélyezteti a vadállományt". Hát ez legalább olyan szűk látókörű megállapítás, mint az előző: még itt Európa közepén is történnek durva visszaélések és túlkapások a vadász-társadalomban, de minél távolabb megyünk térben vagy időben, annál inkább látható a természetben, hogy amibe az ember beavatkozik, azt tönkre is teszi: számtalan állat- és növényfaj kiirtása, az életterük felszámolása, némelyek mértéktelen vadászata régebben semmilyen törvénybe-szabályba nem ütközött, és ma is vannak olyan részei a világnak, ahol mindezt legálisan, sokszor állami közreműködéssel teszik. Az állat- és növényvilág köszönte, de nagyon jól megvolt addig is, amíg az emberek csak a betevő falatért vadásztak, és nem hobbiból, szórakozásból, sportból. Az idős és beteg állatok szelekcióját pedig szintén remekül megoldotta maga a természet.)

Utolsó mondatként és egyben visszatérve S.Zs. első gondolatához: lehet ebben koncentrikus sorrendiségben egy kis elszólás is:  a NER működését nézve igenis látható, hogy némelyeknek a család és a szűk haveri kör sokkal-sokkal fontosabb, mint a nemzet egésze, az emberiség jövőjéről már nem is beszélve.